Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban
A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.
Rozsnyó - A virágok és munka városa
A település Gömör felső részének fontos központja és ősi tradíciók városa is egyben. Elnevezése a német Rosenau-ból származik, ami rózsaligetet jelent. A mai település ősét német telepesek alapították a 13. század végén. Írásos emlékek először 1291-ben említik, amikor III. András magyar király az esztergomi érseknek adományozta ezt a területet. A város a nevét egy különösen gazdag bánya után kapta, amelyet Rosnoubanának neveztek. Az első városi előjogokat a hagyományaik szerint Nagy Lajos adományozta a városnak a 14. század derekán, majd a 15. század során az őt követő uralkodók is sorozatosan megerősítették a városi kiváltságokat. A középkorban főleg aranyat és ezüstöt bányásztak itt, később a vasérc kezdett egyre nagyobb szerepet játszani. A 15. század során többször is gazdát cserélt a terület, többek közt a husziták, Hunyadi János, és a Rozgonyi család is uralta. Mivel a város nem rendelkezett kiépített, erős védművekkel, azért a török hódoltság idejében többször is feldúlták, kifosztották. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a Nagyságos Fejedelem többször is innen irányította az uralma alatt lévő országrészeket. A város számára fontos év volt 1776., amikor Mária Terézia felosztotta az esztergomi érsekség területét, és római katolikus püspöki székellyé tette a várost. Az 1848/49-es szabadságharc után a település bányászvárosból oktatási és iparvárossá változott. A város híres iskoláit sok fontos tudományos, irodalmi és művészeti személyiség látogatta. Fejlődéséhez nagymértékben hozzájárultak a helyi katolikus egyház, és az Andrássy család munkássága is. Az első világháborút követő trianoni békediktátum után a várost Csehszlovákiához csatolták. Ebben ideiglenes változást az első bécsi döntés hozott, amely eredményeként 1945-ig a területet újra Magyarországhoz csatolták. A második világháború után azonban a város ismét Csehszlovákiához került.
Rozsnyó (szlovákul Rožňava) ma Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, római katolikus püspöki székhely.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Rozsnyói szlovákok
Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
Programajánló
- Természeti kincsek és a kékfestés nyomában
- Nyári mozi az obszervatóriumban
A Rozsnyói Bányászati Múzeum harmadszor szervezi meg nyári múzeumi táborát 6-10 év közötti gyerekek számára, amely idén „Az UNESCO-kincsek nyomában Gömörben“ címet viseli. A nyári tábor célja, hogy bemutassa az UNESCO jegyzékében szereplő gömöri természeti és kulturális értékeket. A résztvevők a nemzeti park kincsei mellett a szintén egyedinek számító kékfestéssel és a fujarával is megismerkedhetnek. A múzeum munkatársainak szándéka felkelteni a fiatal generáció tagjainak figyelmét a Szlovák-karszt Nemzeti Park azon természeti kincseinek, egyedülálló barlangjainak és szakadékainak megismerése iránt, melyeket 1995-ben a szomszédos Aggteleki karszt értékeivel együtt felvettek a UNESCO világörökség listájára. A tábor idei témájával összecseng, hogy ez a jeles esemény éppen 25 éve történt.
Már hagyomány, hogy júliusban és augusztusban minden csütörtökön filmet vetítenek a csillagvizsgálóban, köztük újdonságokat is. A kínálat változatos, minden látogatói réteget igyekeznek megcélozni. A vetítések júliusban 21 órakor, augusztusban pedig 20.30-kor kezdődnek. A nyári moziban is érvényesek a járványügyi óvintézkedések.